méhnyakrák

A méhnyakrák a méh alsó, elkeskenyedő részén, a méhnyakon, hosszú évek alatt lassan, lényegében panasz és tünetmentesen kifejlődő rosszindulatú daganatos betegség, amelyet humán papillomavírus (HPV) fertőzés okoz.
A méhnyakrák leggyakrabban a 40 év feletti nőknél alakul ki, Magyarországon évente több mint 1000 (2001-ben 1219) új beteget fedeznek fel és kezelnek. A méhnyakrák korai felismerésére jó módszerek állnak rendelkezésre, a kezelés lehetőségei a sebészi, a sugaras és a gyógyszeres terápia oldaláról maradéktalanul biztosítottak. Hazánkban a méhnyakrák szűrése megoldott, de sajnos a nők tekintélyes hányada nem vesz részt a szűréseken, részben  az is az oka, hogy nem ismerik fel korai stádiumban a betegséget.
A méhnyakrák szűrése szempontjából a legfontosabb a rendszeres, évente végzett nőgyógyászati, illetve citológiai vizsgálat! A 0. stádiumban felfedezett méhnyakrák túlélési aránya a kezelés után százszázalékos is lehet!
A vizsgálatok kezdetének ajánlott időpontja: a 18. életév, illetve a nemi élet megkezdésének időpontja. A szakma ajánlása, hogy a nemi élet megkezdésétől évente el kell végezni a vizsgálatokat!
A méhnyakrákos megbetegedések hátterében a leggyakrabban egy szexuális úton terjedő fertőzés, a humán papillómavírus (HPV) áll. A fertőzést a szervezet legtöbbször legyőzi, néhány esetben azonban tartósan megmarad a vírus. Kóros elváltozást az azonos típussal való hosszú időn át tartó fertőzés okozhat, 5-8 év alatt. Az időben felismert HPV-fertőzés jól kezelhető, a betegség ilyenkor még minden esetben meggyógyítható.

Hogyan előzze meg a méhnyakrákot?

A legfontosabb a rendszeres nőgyógyászati, illetve citológiai vizsgálat. A méhnyakrák megelőzésének leghatékonyabb módja, ha a rákmegelőző állapotokat vagy a rák legkorábbi stádiumát időben észreveszik és kezelik. A 0. stádiumban felfedezett méhnyakrák túlélési aránya a kezelés után 100%!
A citológiai vizsgálat vagy másik nevén (Papanicolaou)-vizsgálat során mintát vesznek a méhnyak felszínéről. Ezzel együtt alkalmazzák a méhnyak úgynevezett kolposzkópos vizsgálatát.
Minden nőnek ajánlott, hogy beszélje meg nőgyógyászával a rendszeres ellenőrző vizsgálatok ütemezését!
Mik a méhnyakrák kialakulásának kockázati tényezői?
A méhnyakrák kialakulásának legfőbb kockázati tényezője a humán papillómavírus, röviden a HPV. A vírus 13 törzséről ismert, hogy köze van a méhnyak daganatos betegségének kialakulásához.

A HPV-vírus

A kockázati tényezők közül messze a legjelentősebb a humán (emberi) papillómavírussal (HPV) való fertőzöttség, amely az összes méhnyakrákos eset legalább 82%-ában megtalálható. A szexuális úton terjedő HPV valójában egy kiterjedt, mintegy 75 féle vírust magába foglaló víruscsalád, s közülük 13-ról tudható, hogy köze van a méhnyakrák kialakulásához. A vírusfertőzés ugyanis kóros sejtek növekedését idézheti elő a méhnyakon. Fontos azonban tudni, hogy a legtöbb HPV-fertőzött nőben nem alakul ki méhnyakrák.

A HPV-vel való megfertőződés esélyét növeli:
•    a szexuális élet megkezdése 18 éves kor előtt
•    a szexuális partnerek gyakori váltogatása
•    szexuális kapcsolat létesítése olyan férfivel, akinek szexuális partnere méhnyakrákos volt

A méhnyakrák kialakulásának kockázatát növeli:
•    ha valakinek egyéb, szexuális úton terjedő betegsége van (például klamídia, herpesz)
•    a magasabb életkor
•    a dohányzás
•    a tartósan legyengült immunrendszer (pl. HIV-fertőzés hatására), mivel a szervezet ilyenkor kevésbé képes megküzdeni a vírusfertőzéssel